A TELEPÜLÉSEK ELÉRHETŐSÉGE – HATÁRÁTKELÉS ÉS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS

Ajak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egyik városa, Nyíregyházától 40km-re északkeletre, a járás központ Kisvárda várostól 6km-re délnyugatra helyezkedik el. A város közlekedési kapcsolatai kiválóak, hiszen a településen halad át a 4-es főút és a 100-as vasútvonal. Halmi a romániai Szatmár megyében, Szatmárnémetitől 40km-re északkeletre, az ukrán határ szomszédságában fekszik. A települést érinti az 1C főút és a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és Szatmár megye között kettő, egész nap nyitva tartó közúti határátkelőhely üzemel. Ezek közül az egyik a Csengersima – Petea közúti határátkelőhely, ahol nemzetközi személy- és teherforgalom (tranzit) lehetséges. A másik közúti határátkelőhely pedig Vállaj – Urziceni települések között található, ahol nemzetközi személyforgalom (tranzit) engedélyezett. A két megye közötti határszakaszon – Tiborszállás és Nagykároly között – továbbá egy nemzetközi személyforgalmat is lebonyolító vasúti határátkelőhely működik. A határátkeléssel kapcsolatos hivatalos információk az alábbi honlapokon érhetők el:

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a vasúti közlekedést a MÁV (Magyar Államvasutak), Szatmár megyében a CFR (Căile Ferate Române) szolgáltatják. A két megye között nemzetközi vonatok Mátészalka és Nagykároly között, napi két járattal közlekednek. A menetrend szerinti helyközi és távolsági autóbusz-közlekedést Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (és egész Magyarországon) a Volánbusz Zrt., míg Romániában számos magánszolgáltató biztosítja. A két országban szerzett gépjárművezetői engedély mindkét országban érvényes.

MUNKAVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK, ADÓZÁS

Az Európai Unión belüli szabad letelepedés és munkavállalás joga uniós alapjog: valamelyik Európai Uniós ország állampolgáraként mindenkinek jogában áll egy másik uniós tagországban állást keresni, arra pályázni, majd odaköltözni és keresőtevékenységet folytatni. Ugyanakkor a munkavállalók egy másik országban gyakran szembesülnek álláskeresési, adminisztratív, jogi és adózási akadályokkal, amelyekről általában kevés információ áll rendelkezésükre. Az alábbiakban röviden áttekintjük azokat a fontos információkat, amelyek hasznosak lehetnek a magyar és a román munkavállalók számára egyaránt, amennyiben a másik országban kívánnának munkát vállalni.

Az álláskeresés első lépése egy jól összeállított önéletrajz, amely lehetővé teszi az álláskereső számára, hogy minden szükséges információt megadjon magáról és sikeresen pályázzon állásra. Javasolt, hogy az önéletrajzot az Európai Unió tagállamaiban egységes Europass önéletrajz formátumában készítse el, amit online is létre lehet hozni. A szakmai végzettségek elismerésével kapcsolatban az európai uniós ENIC-NARIC hálózat nemzeti központjai nyújtanak naprakész tájékoztatást és segítséget.

Az EURES (European Employment Services - Európai Foglalkoztatási Szolgálat) egy információs és tanácsadó hálózat, amely az uniós tagállamok, Svájc és az EGT országainak foglalkoztatási szolgálataiból áll. Célja az országok közötti munkaerő áramlás elősegítése. Az EURES legfontosabb feladatai az információnyújtás és tanácsadás az Unióban elhelyezkedni szándékozó munkavállalóknak, valamint segítségnyújtás a munkáltatóknak az Európai Unióból történő munkaerő-toborzáshoz. A szolgálat magyar és román elérhetőségei a következők:

Magyarországon a munkaügyi központok a fővárosi és megyei kormányhivatalok (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja) székhelyein találhatók, és azok foglalkoztatási, munkaerőpiaci feladatokat ellátó szakigazgatási szerveiként működnek. A kirendeltségek pedig a járási hivatalok részeként segítenek az állampolgároknak. Romániában munkaügyi kérdésekkel a Nemzeti Foglalkoztatási Ügynökség (Agentia Nationala pentru Ocuparea fortei de Munca) és annak megyei kirendeltségei foglalkoznak. Álláskeresőként elsődlegesen ezek azok az intézmények Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyében, ahova álláskeresők fordulhatnak.

Magyarország és Románia között egyezmény (1996. évi XCIX. törvény) van érvényben a kettős adóztatás elkerülésére, amely alapján a megszerzett jövedelem csak az egyik tagállamban adózik.

  • Magyarországon a személyi jövedelemadó mértéke minden jövedelemkategória esetében 15%. Az összevont adóalapot csökkentheti az eltartott gyermekek után járó családi pótlék, a személyes súlyos fogyatékosság után adókedvezmény és az első házasság után járó juttatás.
  • Romániában az állami költségvetéshez való hozzájárulást a jövedelemadóval fizetik. Ha a bruttó fizetés meghaladja a garantált minimálbért, akkor a jövedelemadó mértéke 10%. A társadalombiztosítási járulékokat és a jövedelemadót a munkáltató számítja ki, levonja a munkavállaló bruttó béréből, majd kifizeti az állami költségvetésbe.

Az Európai Unió legtöbb tagállama, így Magyarország és Románia is, az adózáshoz adóazonosító számokat használ. Az adóazonosító szám célja az adófizetők kötelezettségeinek kezelése, az adófizetők e kódok alapján történő azonosítása.

  • A Magyarországon munkát végzőknek szükségük van adóazonosító számra, amely megkérését a munkavállaló kezdeményezi az adóhatóságnál az e célra rendszeresített formanyomtatványon. Az igénylés alapján az állami adóhatóság megállapítja a magánszemély adóazonosító jelét, és arról 15 napon belül adóigazolványt állít ki. Az adóazonosító jel igényléséhez szükséges forma nyomtatvány a Nemzeti Adó és Vámhivatal honlapjáról tölthető le.
  • Romániában adóazonosító számot kapnak a román állampolgárságú személyek születésétől fogva, ez az a CNP (Cod Numeric Personal – Személyes számsor). A román adótörvény szerint a román állampolgárok számára a CNP-nek adóazonosító szerepe is van, ezért adózási szempontból már nem szükséges újabb numerikus kódot rendelni. A természetes személyek kategóriájában csak bizonyos adókötelezettséggel rendelkező külföldi állampolgároknak kell adóazonosító számot rendelniük. A CNP igényléséhez szükséges formanyomtatvány itt tölthető le.

Magyarországon 2022-ben a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó átlagkeresete 537 500 Ft (kb. 1415 euró), míg a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 343 000 Ft (kb. 900 euró) volt. Romániában 2021-ben az országos bruttó átlagbér 5535 lei (kb. 1120 EUR), míg a nominális átlagos nettó fizetés 3416 lei (kb. 690 euró) volt. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy jelentős különbségek vannak a megkereshető jövedelem terén Magyarország és Románia nyugati és keleti régiói között. 2022-ben például a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében az átlagos havi nettó jövedelem kb. 640 eurónak, míg Szatmár megyében kb. 570 eurónak megfelelő összeg volt.

Magyarországon a minimálbér a kormány által meghatározott kötelező legkisebb munkabér, amit a munkáltató köteles fizetni az alkalmazott részére. 2023-ban a 8 órás munkaviszonyra vonatkozó havi bruttó minimálbér 232 000 Ft (kb. 610 euró), míg a nettó minimálbér 154 280 Ft (kb. 405 euró). A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garantált bérminimum a teljes munkaidőre vonatkozóan bruttó 296 400 Ft/hó (kb. 780 euró), nettó pedig 197 106 Ft/hó (kb. 520 euró). Romániában a kormány minden évben meghatározza a nemzeti szinten garantált minimális bruttó alapilletményt. 2023. január 1-jétől ez az összeg havi 3000 lei (kb. 605 euró).

Mind Magyarországon, mind Romániában lehetőség van külföldiként bankszámlát nyitni. A bankszámla megnyitásához számos dokumentumra lehet szükség, mint például útlevél vagy személyi igazolvány, lakcímkártya vagy lakcím igazolása, adózási illetőség, munkaszerződés stb. Bankszámlanyitás előtt a pontos részletekért érdemes telefonon vagy online felkeresni a kívánt bankot, ahol bankszámlát szeretnének nyitni. Ajakon a Tiszántúli Takarék és a Rétköz Takarékszövetkezet, Halmiban pedig a BRD Bank (BRD.ro) üzemeltet fiókot. A települések infrastruktúrája kiépített, a legtöbb alapvető szolgáltatás a településeken elérhető. A települési szolgáltatásokról a projekt partnerek bemutatásánál további információk találhatók

A TÉRSÉG LEGNAGYOBB FOGLALKOZTATÓI

Ajak és Halmi településen számtalan vállalkozás működik, ugyanakkor foglalkoztatás szempontjából e vállalkozások nem tekinthetők a térség legjelentősebb vállalatainak. Árbevétel alapján Ajak legnagyobb vállalatai a FLEX-PS 93 Bt. (építőipar), a KEREKES-TÜZÉP Kft. (építőanyag nagykereskedelem), a RE-CORD NÍVÓ 2000 Kft. (üzemanyag nagykereskedelem), az EUROBIO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (-) és a KOVÁCS-FAKTUM Bt. (élelmiszer kiskereskedelem) vállalatok. Halmi legnagyobb vállalatai pedig a SC FRUCTUS PROD SRL (logisztika); SC UNICOM HOLDING SRL L – SC; UNICOM TRANZIT SRL (raktározás); SC OLYMPOS SRL (kereskedelem), SC ZOOTEHNICA CRISENI SRL (mezőgazdaság); SC ORTODAC SRL (feldolgozóipar – cipőgyártás) vállalatok.

A települések tágabb környezetében a következő nagyvállalatok működnek:

  • Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye legnagyobb foglalkoztatói a LEGO Manufacturing Kft (2311 fő), a MASTER GOOD Termelő és Kereskedelmi Kft (1560 fő), a MICHELIN Hungária Abroncsgyártó Kft (1287 fő), a Hoya Szemüveglencse Gyártó Magyarország Zrt. (1011 fő) és a NYÍRZEM Nyírség-Zemplén Coop Kereskedelmi Zrt. (996 fő).
  • Szatmár megye legnagyobb foglalkoztatói a ZES Zollner Electronic SRL (2680 fő), az Unicarm SRL (2656 fő), Draxlmaier Romania Electronic Systems SRL (1511 fő), az Autonet Import SRL (1264 fő) és a Electrolux Romania SA (865 fő).

LAKHATÁS, TELEPÜLÉSI ÉS TÉRSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye városaiban az ország többi városához képest általában olcsóbbak a lakhatás feltételei, ugyanakkor a fizetések alacsonyabbak. Hasonlóan Szatmár megyében is a lakhatás feltételei olcsóbbak, mint a drágább erdélyi városokban.