Egy adott terület munkaerő-piaci helyzetét értékelve releváns következtetések vonhatók le a munkavállalási korú (15-64 éves) népesség létszáma, a lakosság gazdasági aktivitása, iskolai végzettsége, valamint a rendelkezésre álló szabad munkaerő (regisztrált álláskeresők, munkanélküliek és közfoglalkoztatottak száma) alapján. A következőkben röviden Ajak és Halmi települések munkaerőpiaci helyzetét ismertetjük.
Ajakon 2021-ben 2280 munkavállalási korú (15-64 éves) ember élt, ami a lakosság 67,1%-a. Számuk 2015 óta 14,9%-kal (399 fő) csökkent, amely a népesség elöregedésével magyarázható. A munkavállalási korú népesség aránya a vizsgált évben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 66,3%, Magyarországon 64,9% volt.
Magyarországon a népesség iskolai végzettségét a népszámlálások során mérik fel, így Ajak esetében a legfrissebb adatok 2011-ből származnak. Ajak lakosságának iskolai végzettségi mutatóit a vármegyei és az országos mutatókkal összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy összességében a település lakossága a megyei lakosságnál iskolázottabbnak mondható, ugyanakkor az országos lakosság iskolai végzettségi mutatói kedvezőbbek. A településen az általános iskolai végzettséggel sem rendelkező lakosság aránya 14,8%, míg a vármegyében 17,6% (országosan 12,4%). Ajakon az érettségivel rendelkező lakosság aránya 25,7% (a vármegyében 22%, országosan 27,5%), a felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság aránya 8,7%% ( a vármegyében 10,5%, országosan 15,5%).
A foglalkoztatottak számát és összetételét települési szinten a KSH kizárólag a népszámlálások alkalmával méri fel, vagyis a 2011. évi népszámlálás tekinthető a legfrissebb részletes foglalkoztatottsági adatnak. A lakosság gazdasági aktivitását tekintve Ajak a megyei mutatóknál kedvezőbb, az országos értékeknél kedvezőtlenebb foglalkoztatottsági adatokkal rendelkezett. Ajakon az aktivitási ráta 43,9%, a foglalkoztatási arány 37,2% volt. 2011-ben a vármegyében az aktivitási ráta 41,1%, a foglalkoztatási arány 33,7% volt, az országban az aktivitási ráta 45,4%, a foglalkoztatási arány 39,7% volt.
2021-ben a regisztrált álláskeresők száma 110 fő volt, ami a munkaképes lakosság 4,72%-a. Az elmúlt években a regisztrált álláskeresők száma folyamatosan csökkent: 2015 óta 69 fővel (38,5%-kal) kevesebb álláskereső van a városban.
A nyilvántartott álláskeresők és a munkaképes korú lakosság arányát a vármegyei és országos adatokhoz viszonyítva megállapítható, hogy Ajakon a munkanélküliség kicsit magasabb az országos mutatónál, ugyanakkor jóval kedvezőbb a vármegyei értéknél. 2021-ben a nyilvántartott álláskeresők relatív mutatója Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 7,54%, Magyarországon 4,24% volt.
Magyarországon 2013 óta úgynevezett közfoglalkoztatási program működik, amelynek célja a munkanélküliek elsődleges munkaerőpiacra történő hatékony integrálása. A program ugyanakkor a térség munkaerőpiacát több szempontból is torzítja, hiszen az alacsony bérek csökkentik az átlagbért, másrészt pedig a programba belépők nem szerepelnek a munkanélküli-nyilvántartásban, így kedvezőbb kép rajzolódik ki a térség munkanélküliségi helyzetéről.
2021-ben Ajakon a közfoglalkoztatottak átlagos havi létszáma 80 fő volt. A közfoglalkoztatottak száma 2013 óta jelentős mértékben, 85 fővel (51,5%) csökkent. 2021-ben a közfoglalkoztatási mutató a városban 3,43% volt, ami a közfoglalkoztatásban részt vevők átlagos létszámának a munkavállaló korú népességhez viszonyított arányát mutatja. A közfoglalkoztatottak aránya a városban a vármegyei értéknél (5,28%) kedvezőbb, az országos (1,39%) értéktől viszont kedvezőtlenebb volt.
Halmiban 2021-ben 3753 fő munkavállalási korú (15-64 éves) lakos élt, ami a lakosság 70,8%-a. Számuk 2015 óta 1%-kal (36 fő) nőtt. A növekedés részben annak köszönhető, hogy a vizsgált időszak alatt a fiatalok száma jóval nagyobb mértékben csökkent, mint a település teljes lakosságának száma. A munkavállalási korú népesség aránya az adott évben Szatmár megyében 69,9%, Romániában 68,1% volt.
Halmi esetében a lakosság végzettségéről nem állnak rendelkezésre települési szintű adatok. 2021-ben a településen az általános iskolába és gimnáziumba beiratkozott tanulók száma összesen 465 fő volt, amiből 240 fő általános iskolába, 225 fő pedig gimnáziumba járt. 2011 óta az általános iskolába járó diákok száma 23 fővel (8,8%), a gimnáziumba járó diákok száma 36 fővel (13,8%) csökkent. A 2000-es évek eleje óta a csökkenés mértéke még drámaibb volt: az általános iskolába járó diákok száma 259 fővel (51,9%), a gimnáziumba járó diákok száma 272 fővel (54,7%) csökkent.
Halmi lakosságának gazdasági aktivitásáról nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok, ezért a megyei adatokkal szemléltetjük a térség gazdasági aktivitását. 2011-ben a megye gazdaságilag aktív lakossága 152,6 ezer fő volt, amelyből 145,6 ezer fő foglalkoztatott, körülbelül 7000 fő munkanélküli volt, a megyei aktivitási ráta 38,6%, a foglalkoztatási arány 36,8% volt. 2021-re a lakónépességhez viszonyítva nagyobb mértékben csökkent a gazdaságilag aktív népesség és a foglalkoztatottak száma, így a megyei aktivitási ráta 33,2%-ra, a foglalkoztatási arány 32%-ra csökkent.
2021-ben a regisztrált álláskeresők száma Halmiban 124 fő volt, ami a munkaképes lakosság 3,6%-a. A regisztrált álláskeresők száma 2015 és 2019 között 59 főről 25 főre csökkent, ugyanakkor a COVID-19 világjárvány hatására az elmúlt pár évben jelentős mértékben növekedett a településen. A nyilvántartott álláskeresők és a munkaképes korú lakosság arányát a megyei és országos adatokhoz viszonyítva megállapítható, hogy Halmiban a munkanélküliség kicsit magasabb mind a megyei, mind az országos mutatónál: 2021-ben a nyilvántartott álláskeresők relatív mutatója Szatmár megyében 1,9%, Romániában 1,7% volt.
